Ez történik valójában a szervezetében:
Amikor az ízületeiben található porcsejtek folyamatosan oxidatív stressznek vannak kitéve — amelyet az öregedés, az ismétlődő mikrosérülések vagy a csökkent vérellátás okozhat — az artrózis már nem csupán „normális kopás” kérdése. A porcszövet egyre tovább károsodik, aminek következtében a természetes regenerálódási képessége jelentősen csökken.
Ez az oxidatív károsodás a következőkhöz vezethet:
✓ A kondrociták fokozatos leépüléséhez, vagyis azoknak a sejteknek a károsodásához, amelyek a porc képződéséért és fenntartásáért felelősek, így a természetes megújulás egyre nehezebbé válik
✓ A porcmátrix károsodásához, amely a porc szilárdságát és rugalmasságát biztosítja
✓ A szinoviális szövet irritációjához és duzzanatához, ami terhelés után égő érzést okozhat a térdben vagy a csípőben
✓ Zavart sejtműködéshez: az ízület természetes helyreállító mechanizmusai kevésbé működnek megfelelően a sejtekben lévő védő antioxidánsok hiánya miatt
✓ Fokozatosan súlyosbodó károsodáshoz, amely végül jelentős porcvesztéshez, egyes esetekben pedig ízületi protézishez vezethet
És talán ez a legfontosabb: a gyulladáscsökkentők és a kortizon nem kezelik azt az oxidatív stresszt, amely károsítja a porcot.
A gyulladáscsökkentők átmenetileg elnyomják a panaszokat. A kortizon egy bizonyos ideig mérsékli a gyulladásos reakciót. Közben azonban az oxidatív károsodás tovább folytatódhat, és a porc állapota tovább romolhat.
Ennek következménye lehet:
✓ Visszatérő fájdalom, amely úgy tűnik, soha nem múlik el teljesen
✓ Reggeli merevség és a panaszok visszatérő fellángolása
✓ Egyre nagyobb függés a gyógyszerektől a panaszok kordában tartása érdekében
✓ Lehetséges mellékhatások, például gyomorpanaszok, a vesék fokozott terhelése és csontritkulás a kortizon hosszú távú használata esetén